Mit kell tudni a
szóvivőkről?

Az ezredes korábban a határőrség lapjánál volt főszerkesztő-helyettes, és egy ideig álnéven napilapokba is írt cikkeket, igaz, más témakörben: idegenforgalmi kérdésekkel foglalkozott.- Az uniós csatlakozással a vámosok távoztak ugyan a belső határállomásokról, mi, határőrök továbbra is ott maradtunk. A magyar országhatár 2242,6 kilométer. Mindig történik valami. Nincs telefonmentes családi nyaralás, de ünnepnap se sok – meséli. Az ezredes mégsem bánja, mert a munkája a mániája, a hobbija is. Az asztal túloldalára átülve mélyrehatóan ismeri, mikor mire kíváncsiak az újságírók. A tájékoztatást persze nem elég magyarul adni, hiszen nincs nap, hogy ne keresnék külföldi újságírók is, akiknek angolul és oroszul is a rendelkezésére áll. Orodán Sándor a nemrégiben alakult Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének alapító elnöke is.

Az új szervezet a már régebben működő pr-, újságíró-, reklám- és marketingszövetségek mellett szeretné lefedni a kommunikációs ágazat eddig gazdátlan területét. Az ötletgazda úgy véli, érdemes jobban összehangolni a szóvivők és a kommunikációban dolgozók munkáját.- Egyelőre a legtöbb szóvivő férfi, de ismerek kiváló női kollégákat is. Az egyesülethez eddig csatlakozott kollégák mindegyike felsőfokú végzettségű, életkoruk 28 és 55 év között van. A diplomák sokfélék, de a fiatalabb szóvivők közül sokan már kommunikációs szakot végeztek – teszi hozzá. Integrált szóvivőképzés még nincs Magyarországon – csak magániskolák kurzusain lehet valamennyire megalapozni az alapvető tudást. Az ezredes maga is több ilyen iskolában tart előadásokat. –

Az egyházi iskoláktól kezdve az ELTE-n keresztül a magániskolákig rengeteg helyen folyik kommunikációs képzés, mégis ideje lenne egy új szakot indítani, ahol felkészíthetnénk a szóvivőket. Sajnos időnként a hajunk égnek áll a hibák láttán. Egyesületünk tudna ez ellen tenni, hiszen eddigi ötven tagunk közül többen rendelkeznek tudományos fokozattal és jelentős szakmai tapasztalattal. Ők akár a szóvivő-kiválasztásban, akár a képzésben hatékonyan tudnának segíteni – ismerteti a szervezet céljait az ezredes.

Danks Emese, a Tesco áruházak kommunikációs igazgatója a legismertebb szóvivők egyike.

A szakember a 2001. szeptember 11-i eseményeket még a Malévnál kommentálta végig, két éve azonban már a Tescónak feltett kérdésekre válaszol.- Külkereskedőként angol-francia szakon végeztem a főiskolát. A családommal majdnem nyolc évet külföldön töltöttem, ahol a PanAmerican légitársaság VIP-klubjának vezetőjeként dolgoztam, majd következett egy év Amerika, ahol a pr-ügynök munkájába tanulhattam bele. Hazatérve többek között három évig voltam pr-vezető a TV 3-nál, majd annak megszűnése után másfél évig az MTV csapatához tartoztam.

Televíziósként beleláttam a média működésébe is – foglalja össze korábbi éveit. Amikor a Malévnál olyan szóvivőt kerestek, aki birtokában van a kommunikációs ismereteknek és még légügyi tapasztalatoknak is, Emese megtalálta akkori posztját, ahol ötvözni tudta mindkét korábbi munkája tanulságait.- Mindig elérhetőnek kellett lennem, egyszer előfordult az is, hogy Kambodzsából kellett egy rádiónak beszámolnom arról, hogy melyik gép érkezik késve Budapestre.

Kihívásokkal teli munka volt, mégis továbbléptem, mert megtetszett a Tesco, mint új, más, számomra addig szokatlan terület. A szóvivői munka nőknek is jól illik, főként azok élvezhetik ezt a fajta tevékenységet, akik élvezik, hogy nagy a játékterük – mondja a szóvivő. Emesének szerencsésen alakult a kapcsolata az újságírókkal is, mivel sokan vele együtt kerültek a kilencvenes évek végén a média világába.- Sok újságírót ismerek, rengeteget tudok tőlük tanulni.

Néha nálam jobban értik a dolgokat, ezt sem veszem zokon. Általában csak jó kérdéseket tesznek fel, nem keresnek meg értelmetlen dolgokkal. A szóvivő ennyi médiatapasztalattal a háta mögött is csak azt emeli ki, hogy egy jó kommunikátor szereti és ügyesen használja a nyilvánosságot. Kisugárzásával markáns arculatot tud adni a cégnek. Ehhez persze jó szervezőkészség, empátia és türelem kell. No meg mindig kifogástalan öltözködés a kamerák előtt, legalábbis deréktól felfelé.

Szabó Linda az Erste Bank és a Postabank szóvivője és pr-vezetője.

A harmincéves szakember az International Business School marketingkommunikációs szakán végzett, majd a Porsche Hungáriánál kezdett külső kommunikációval foglalkozni, ahonnan négy év után a TV 2 kereskedelmi igazgatóságához igazolt. – A TV 2-nél töltött másfél év alatt a legemlékezetesebb a TAP-kampány beindítása volt. Talán még sokan emlékeznek arra a kis matricaszerűségre, amely fényérzékeny fóliájával a tévénézők kedvenc műsorait regisztrálta, így tudtuk felmérni a nézettségi adatokat. Tetszett ez a munka is, mégis kaptam egy jó ajánlaton, és a Budapest Banknál kezdtem külső kommunikációval foglalkozni. Egy fejvadász megkeresett, így az Erste Bank, majd az Erste és Postabank szóvivőjeként tavaly óta dolgozom. Linda szerint ma már elengedhetetlen, hogy a nagyobb cégek szakemberre bízzák kommunikációs ügyeiket.

– Nyilatkozhatna ugyan egy igazgató vagy más, magas beosztású banki szakember is, mégis jobb megoldás, ha erre külön posztot létesítenek. Az igazgatók rendkívül jó szakemberek, de nem ezt tanulták, nem erre készültek fel. Többen közülük jól is kommunikálnak, de képességeik nem erre vannak kihegyezve. Idejük sem jutna rá, nem is látják át annyira a média működését, márpedig a banki szolgáltatások pr-jával csak nagyon felkészülten lehet foglalkozni, hiszen fontos kérdésekről esik szó.

– A bankokat mindenki kritikus szemmel nézi, hiszen a családi kasszáról vagy egy élet munkájának eredményéről van szó. Ezért még az is előfordul, hogy nemcsak újságírókkal, hanem néha a sajtóval fenyegetőző ügyfelekkel is szót kell érteni. A multicégeknél egyre kifinomultabb, speciálisabb a kommunikáció. A verseny itt is megköveteli a szakembergárdát, ezért egyre több kommunikációs szakemberre lesz szükség – jósolja Szabó Linda.

Rozsnyai Margit, az Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó vezető pszichológusa szerint a jó szóvivő elsődleges jellemzője nem feltétlenül az, hogy extrovertált ember legyen. Sőt nem kell, hogy bratyizós stílusban beszéljen hallgatóságával. Hatnia kell a hallgatóira, ám nem „házmester” szinten.

– Tudja közvetíteni a gondolatait, és ne abban a szörnyű stílusban, amelyben mostanában már nem csupán a „közemberek” beszélnek úton-útfélen. Minden gesztusából sugározzon a kulturáltság. Ismerje a saját cége hátterét, szakmailag is megalapozottan beszéljen. Bölcsész, rádiós vagy akár tanári tapasztalattal rendelkezve feltehetően jól tud a nyilvánossághoz szólni, ezért az ilyen végzettségű emberek általánosságban megfelelnek egy jó „szóvivő” követelményeinek. Rozsnyai Margit szerint tudjon a szóvivő könnyen kapcsolatot létesíteni, akár népes hallgatóközönségének is tudjon előadni.

– Magyarországon nincs szónokképzés, mint például az Egyesült Államokban, Angliában és a párizsi Sorbonne-on, ahol ennek nagy hagyománya van. Pedig ott megtanítanák, hogy egy vállalat kommunikációs szakemberének lehetőség szerint kapásból jól kell tudnia kezelni a kapott kérdéseket még nagy nyilvánosság előtt is.

A szakember szerint a szóvivőnek egyfajta stratégiát érdemes követnie, amelyben hatalmas szerepe van a szimpátiának és az empátiának. – Egy sajtótájékoztatón vele szemben ott ülnek a személyével szimpatizáló újságírók is, míg más kérdezők ellenségesek lehetnek vagy éppen közömbösek. Meg kell tudnia határozni, hogy milyen sorrendben próbálja megfogni mondanivalójával a kommunikációs partnereit. Komoly emberismeret és döntések sorozata kell ahhoz, hogy tudja: a rokonszenves tudósítókkal kezd-e vagy az ellenlábasokkal, vagy egy általános üzenet közvetítésével nyit, amely mindhárom csoporthoz szól. Mindez az általa képviselt cég vagy szervezet érdeke is. Rendkívül nagy a felelőssége.

„A szóvivő az az ember, aki a díszszemle után halad, és miután az elegáns tábornokok és a pompás zenekarok elvonultak, összesöpri a lószart. Hálátlan foglalkozás, éjjel-nappali b…tatással jár, sokszor a főnökök hülyeségéért is vállalni kell a felelősséget, de azért vannak rejtett szépségei…” (Sir Bernard Ingham, Margaret Thatcher egykori sajtófőnökének definíciója)