Kik a szóvivők?
Korunk társadalmi viszonyainak jellemzésekor a filozófusok, a szociológusok és a közgazdászok is rendre információs, illetve tudás alapú társadalomról beszélnek. Jóllehet e fogalmak pontos meghatározásában igen sok a vitatott pont, nyilvánvaló, hogy az információ birtoklása, illetve az ahhoz való hozzáférés kulcsfontosságú kérdésnek számít. Az információhoz való szabad hozzáférés végső soron a véleményalkotás szabadságával áll szoros összefüggésben, hiszen megalapozott véleményt csak megfelelő információk birtokában lehetséges alkotni.
Így a tájékoztatáshoz való jog az európai demokrácia egyik legfontosabb értéke. Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája egyenesen úgy fogalmaz, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog magába foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát is [71. cikk (1) bek.]. Nem véletlen tehát, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az Alkotmány is az alapvető jogok közé sorolja [61. § (1) bek.].A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés természetesen nem pusztán azáltal valósul meg, hogy az ehhez való jogot jogszabályokban garantálják.
Az elv megvalósulásához kiterjedt szakmai munkára van szükség, az információk forrásától kezdve egészen addig, amíg az információ maga el nem jut a széles nyilvánossághoz. Bár az információhoz való hozzáférésnek számos módja van (könyvtár, tanulás stb.), az információs társadalom embere a legtöbb információhoz a sajtón, a médiumokon keresztül jut. Az európai emberek többsége elsősorban a televízión, a rádión, a nyomtatott sajtótermékeken, illetve legújabban az internetes hírportálokon keresztül értesül a szűkebb környezet és a nagyvilág történéseiről. Ebben a folyamatban a szóvivők leginkább az információ forrását jelentik, a médiumok pedig – meghatározott elvek szerint – közvetítik azt a széles nyilvánosság felé (ezért is hívják a médiát médiának). Mindez természetesen komoly felelősséget ró mind a médiumokra, mind a szóvivőkre, hiszen tevékenységük módja nagyban befolyásolja az információkhoz való szabad hozzáférés gyakorlati megvalósulását.
Az elmúlt évtizedekben a társadalom érdeklődése egyre újabb és újabb területekre terjedt ki, így az állampolgárok részéről természetes elvárás, hogy minden területen rendelkezésükre álljanak a megfelelő információk, legyen szó közegészségügyről, oktatásról, környezetvédelemről, energiaügyekről, külpolitikáról, költségvetésről, bűnüldözésről, fogyasztóvédelemről, biztonságpolitikáról, adózásról, vagy bármely más területről. Ez az igény a médiumok világában is bizonyos fokú szakosodást eredményezett, ugyanakkor egyre több és több szakterület, ismeretág és diszciplína területén keletkezett igény szakszerű, hiteles és folyamatosan hozzáférhető tájékoztatás iránt. Ez az oka annak, hogy ma már egyre több intézmény, vállalkozás vagy társadalmi szervezet gondoskodik szervezett módon az ilyen információk iránti igény kielégítéséről.A szóvivők munkakörének kialakulásához végső soron két tényező vezetett el. A társadalom részéről – a már említett információs társadalom keretei között – megnövekedett a szakszerű, pontos és információk iránti igény, illetve az ezen információkhoz való folyamatos hozzáférés igénye.
A vállalatok, intézmények, szervezetek pedig saját tapasztalataik alapján jöttek rá arra, hogy egy társaság véleménye csak akkor jeleníthető egységes formában, ha a társaságon belül meghatározott személyek kifejezetten erre szakosodnak, és összehangolják a kommunikációs munkát. Ezeknek a követelményeknek csak professzionális szakemberek, kommunikátorok, szóvivők alkalmazásával lehet maradéktalanul megfelelni.A szóvivőket, kommunikátorokat foglalkoztató szervezetek sokféleségéből természetesen az is következik, hogy a szóvivői munkában, az egyes szóvivők feladataiban is sok különbség mutatható ki.
A közszolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezetek, közüzemek szóvivői elsősorban az általuk képviselt, közfeladatot ellátó intézmény felvilágosítási, tájékoztatási kötelezettségét teljesítik munkájuk során. A profitorientált szektorban a szóvivő dolga elsősorban a vállalkozás sikerességét előmozdító kommunikációs munka, természetesen a jogszabályok és a szakma általános követelményei által meghatározott keretek között. Magától értetődő azonban az is, hogy a közszféra szóvivőinek munkájában is megjelennek a marketing szempontok, mint ahogyan a vállalkozások szóvivőinek is vannak kötelezettségeik a tájékoztatás során.
Habár a szóvivők által ellátott feladatkör és tevékenység számos intézményben már hosszú évek, évtizedek óta létezik, a szóvivői szakma, mint hivatás markáns megjelenése inkább az elmúlt egy évtized fejleménye. Magyarországon ma már minden jelentősebb intézménynek, szervezetnek van szóvivője, kommunikációs vezetője, illetve az adott szervezet kommunikációjáért felelős munkatársa. Nagy felkészültséget kívánó munkájukat ma már nemcsak saját tapasztalataik segítik, hanem a szakma többi hazai művelőjével való kapcsolattartás, szakmai együttműködés is. Ennek az együttműködésnek ad keretet a Magyar Szóvivők Országos Egyesülete, amelyet fél évtizeddel ezelőtt dr. Orodán Sándor hívott életre. Az együttműködés újabban az országhatárokat is átíveli, hiszen 2007 óta olyan fórum is létezik, amely a Visegrádi Négyek országaiban működő szóvivők együttműködését segíti elő.
Beindult a jövő szóvivőinek képzése is: a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a 2007/08-as tanévtől kezdődően ugyanis posztgraduális szóvivő képzés indult. A tematikai összeállításában, illetve magában a képzés megvalósításában az egyesület együttműködik a BKF-fel.Az információt nemcsak a tartalma, hanem a megbízhatósága is jellemzi. Utóbbi szorosan összefügg azzal, hogy az adott információnak mi a forrása. Ebben a tekintetben a mai kor szóvivőjének a hitelesség a legfontosabb jellemzője. A hitelesség nemcsak abban áll, hogy ő maga hiteles tájékoztatást végez, hanem abból is, hogy valóban „hitele van” az információt befogadók körében.
A szóvivők körében elterjedt mondás szerint ezt a hitelt évek kemény munkájával lehet csak megszerezni, elveszíteni azonban akár egy pillanat alatt is lehetséges. A hitelesség mellett természetesen más fontos szempontok is léteznek: ilyen a szakszerűség és a közérthetőség, noha e kettőt gyakran igen nehéz összeegyeztetni. A szóvivőknek azonban mégis törekedniük kell erre.Magyarországon a szóvivők munkájának elismerésére többféle díj is létezik.
A Magyar Szóvivők Országos Egyesülete minden évben a Szóvivők Bálján adja át a „Szavak embere”, illetve a „Hiteles tájékoztatásért” díjakat. E díjak odaítélése a tagság szavazatai alapján történik, a szóvivők tehát maguk közül választják ki a díjazottakat (bár nem feltétlenül az egyesület tagjai közül). Ugyancsak a bálon kerül átadásra a Dr. Lasz György rendészeti kommunikációs díj, mi több, az egyesület elnöksége különdíjakat is átad ilyenkor. Mindezek mellett arra is akad példa, hogy egy-egy szóvivő rangos állami kitüntetésben részesül.
